Térdízületek betegségei és tünetei. Térdízületi gyulladás kezelése lökéshullám terápiával

A köszvény A köszvényről röviden A köszvény az úgynevezett kristályarthritisek, azaz a kristályok okozta ízületi gyulladással járó betegségek csoportjába tartozó betegség. Az ide tartozó kórképek közös tulajdonsága, hogy az ízületek egy részében, illetve azok környékén mikrokristályok halmozódnak fel, amelyek akut és krónikus elváltozásokat, gyulladásokat idéznek elő.

Klinikai szempontból a betegségcsoport legjelentősebb képviselője a köszvény.

A térdízületi gyulladás típusai A térdízületi gyulladás típusai A térdízület az emberi test legnagyobb és legösszetettebb ízülete. CPPD arthritis - Kristálybetegség és álköszvény Fő alkotóelemei a csontok, porcok, valamint az ínszalagok, amik együttműködve biztosítják a stabilitást mozgás közben.

A köszvénynél a mononátrium-urát-monohidrát kristályok a továbbiakban: MNUM-kristályok okozzák az ízületi elváltozásokat, a betegség krónikus formájában pedig már köszvényes csomók alakulnak ki. A kristályképződés mindig valamilyen anyagcserezavar következtében alakul ki. Köszvénynél a szervezetben felszaporodó húgysav vezet az ízületekben megjelenő kristályok kialakulásához.

Gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik.

Helyreállítani a térdízületet artrózissal

A nemek közötti megoszlás kapcsán kijelenthető, hogy a férfiak körében fordul elő többször. A nőknél a köszvény legtöbbször a változókor környékén jelentkezik. A kristályok kicsapódása akkor következik be, amikor a vérben lévő húgysav szintje a saját oldhatósági határa fölé emelkedik. Ezt a határtúllépést nevezzük hiperurikémiának.

Mára a betegség a világ azon területein is megjelent már, ahol korábban még nem fordult elő. Ez leginkább az átlagéletkor növekedésének, a civilizációs betegségek növekvő alkoholfogyasztás, purinban gazdag étkezés, elhízás, stb. A köszvény okaival kapcsolatban a húgysavanyagcseréről kell néhány fontos megjegyzést tennünk.

A húgysav a purin vegyületek lebomlásaként keletkező végtermék.

A térdfájdalom lehetséges okai

A purin rengeteg funkciót tölt be a sejtek és az élő szervezet működése során, részt vesz többek között a DNS és az RNS felépítésében vagy a zsír- és szénhidrát-anyagcserében. A purin vegyületek az elfogyasztott táplálékkal fehérje formájában kerülnek be a szervezetbe. Az emésztés folyamata során húgysav képződik belőlük, ami bekerül a keringésbe. Ugyancsak az egészséges emberre igaz, hogy szervezetében a teljes húgysavtartalom eléri az milligrammot, ami köszvény kenőcsök térd artrózisához ár akár a többszörösére is emelkedhet.

Az aktuális húgysavszintet a képződés ízületi görcsök az ürülés aránya határozza meg. Ha a húgysav nem tud kellő mértékben ürülni a szervezetből, az egyensúly felbomlik, a húgysav pedig felhalmozódik.

A hiperurikémia és így maga a köszvény is lehet elsődleges primer és másodlagos szekunder. Az elsődleges hiperurikémia oka rendszerint valamilyen genetikai rendellenesség. Ezen belül is megkülönböztetünk kétféle kiváltó okot. A másodlagos hiperurikémia és köszvény általában valamilyen jól meghatározható betegség vagy helytelen táplálkozási szokások következtében alakul ki.

gonartrózis

Itt is érdemes kettéválasztani azokat az eseteket, amelyekhez a fokozott húgysavképződés, valamint a húgysavkiválasztás csökkenése tartozik. A húgysavképződés fokozódását előidézhetik vérképző szervek betegségei, a nyirokrendszer daganatai, a vérszegénység, kiterjedt pikkelysömör vagy gyors növekedésű tumorok. Daganatos megbetegedések bizonyos típusú kezelési formáihoz is kapcsolódhatnak olyan mellékhatások, amelyek megemelhetik a húgysavszintet.

Említettük a helytelen táplálkozást is, itt a magas húgysavtartalmú ételek mértéktelen fogyasztására belsőségek, vörös húsok, alkohol kell utalnunk. A húgysavkiválasztás csökkenését szintén számos betegség kiválthatja a másodlagos hiperurikémiánál, köszvénynél.

Ilyenek például a krónikus veseelégtelenség, a diabéteszes ketoacidózis, a tejsavacidózis, az ólommérgezés, de a tartós éhezés is. Meg kell még említeni bizonyos gyógyszereket is, amelyek hatással vannak a húgysavanyagcserére.

Térdízületek deformáló artrózisa és kezelése

Itt hangsúlyozni kell például a kis dózisú szalicilát tartalmú vagy egyes immunszuppresszív szereket. A húgysavból való kristályképződés egy háromlépcsős folyamat eredménye. A folyamat mindhárom szakaszára több tényező is hatással lehet, mind közül a legkiemelkedőbb azonban a magas húgysavszint. A köszvény kórlefolyása, tünetei A köszvény kórlefolyása az esetek többségében négy szakaszra osztható.

A térd örökletes betegségei, CPPD arthritis - Kristálybetegség és álköszvény

Mielőtt ezekre rátérnénk, fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a köszvény bármelyik ízületet érintheti, azonban jellemzően az alsó végtag szokott érintett lenni, azon belül is a nagylábujj alapízülete, a bokaízület, az Achilles-ín és a térdkalácshoz tartozó ín, illetve a combcsont térdízületet alkotó részei. Visszatérve a négy köszvényes szakaszra, ezek a következők.

Tünetmentes hiperurikémia Az első stádiumban a húgysavszint már határérték fölötti szintet mutat, de klinikai tünetek még nem jelennek meg. Itt kell tisztázni azt is, hogy mi az a határérték, ami fölött a húgysav szintje térdízületek betegségei és tünetei, emelkedettnek számít.

Ízületi kopás - a diagnózis leírása, okai és gyógykezelése

Akiknél ez az állapot kialakult és a genetikai hajlam vagy bizonyos rizikófaktor ok jelen vannak, azoknál nagyobb valószínűséggel kialakul a köszvény, a betegség tovább lép a második szakaszba. Első akut köszvényes roham megjelenése Itt már megjelenik az első köszvényes roham, ami intenzív, rendszerint éjszaka jelentkezik, sok beteget még álmából is felébreszt.

Legtöbbször a nagylábujj alapízületében lép fel elsőként az akut fájdalom, amihez a bőr kipirosodása, duzzanat és mozgáskorlátozottság is társulhat.

A fájdalmat jól jellemzi, hogy a beteg sokszor még a takaró érintését sem képes elviselni.

Hogyan éljünk együtt az artritisszel

A jól ismert es fájdalomskálán 7-es fölé tehető a mértéke. A köszvényes rohamnak általában velejárója az általános gyulladás, rossz közérzet, láz. A roham a csúcspontját az esetek többségében 24 óra alatt eléri. Az akut gyulladás kiváltója jellemzően a túlzott alkoholfogyasztás, a purinban gazdag étkezés, de provokáló tényező lehet valamilyen sérülés, gyógyszer vagy műtét is.

Fentebb már említettük azokat az ízületeket, amelyek az esetek többségében érintettek szoktak lenni, de ritkán egyéb területeken is felléphet gyulladás, például a fülben, szemben, gégében, hasban. A térdízületek betegségei és tünetei ez a szakasza hét alatt magától, kezelés nélkül is megszűnik, itt még tartós károsodást nem szenvednek az érintett szervek.

Ezek is érdekelhetik

Sokan itt követik el a hibát, mert a tünetek elmúltával nem tulajdonítanak nagy jelentőséget panaszoknak és nem fordulnak orvoshoz, pedig ilyenkor még sokkal hatékonyabban megelőzhetők lennének az ízületi károsodások. Ezért azt javasoljuk, hogy a fenti tünetek észlelésekor mielőbb keresse fel reumatológiai magánrendelésünketahol a köszvény kapcsán komoly szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvosaink készséggel állnak a rendelkezésére.

A gyors orvoshoz fordulás a kezelés minél hamarabb megkezdése, az esetleg szükséges életmódváltozás kialakítása térdízületek betegségei és tünetei fontos, így érhető el ugyanis legjobban, hogy a betegség térdízületek betegségei és tünetei annak szövődményeinek érdemi kivédése. Ismétlődő rohamok szakasza A betegségnek ez a stádiumát már különböző pontokon megjelenő, visszatérő akut gyulladások és panaszmentes időszakok váltakozása jellemzi.

Növekedhet a gyulladásban érintett ízületek száma. Krónikus köszvény A negyedik szakaszban már a rendkívüli fájdalommal járó akut periódusok eltűnnek. Az ízületi gyulladások krónikussá válnak és mozgáskorlátozottságot okoznak, megjelennek a köszvényes csomók is.

Ezek a borsónyi vagy akár diónyi nagyságú, lágy göbök leginkább a fülkagylókon, a könyökízületeknél, illetve az Achilles-inak tájékán figyelhetők meg, de előfordul az is, hogy belső szerveken jelennek meg. Egyre jobban érintetté válnak a felső végtag ízületei is. Az ujjak nem gyógyuló, fekélyes elváltozásai, az ujjakban lévő ízületek deformációja, csonthiányai jelentősen rontja a kezek tárgyakat megfogó, szorító funkcióját.

Térdízületi porckopás Térdízületi porckopás Sok ízületnél kialakulhat porckopás, de a térdízület nagyon gyakran esik áldozatul. Mivel a járás szempontjából ennek az ízületnek kulcsszerepe van, nagyon fontos foglalkozni a betegséggel, ha megjelennek a térdízületi porckopás tünetei. Bár az oszteoartritisz kialakulásának hátterében álló okokat még nem ismerjük teljes pontossággal, számos tényezőről tudjuk, hogy fennállásuk esetén nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A köszvény diagnózisa A köszvény diagnózisának felállításához többféle vizsgálat elvégzése vezet, ezekről fogunk most részletesebb tájékoztatást adni. Az anamnézis felvétele A szakrendelés első felkeresésekor a kezelőorvos részletesen kikérdezi a pácienst az általa tapasztalt tünetekről, arról, hogy azok mikor, milyen körülmények között jelentkeztek, milyen intenzitásúak, mely szervet, szerveket érintenek.

Fontos, hogy szóba kerüljenek korábbi betegségek, műtéti beavatkozások, vizsgálatok. A köszvénynél nagy jelentősége lehet a beteget körülvevő környezeti tényezőknek, életmódbeli, étkezési szokásoknak, ezért ezekre is mindenképpen ki fog térni a szakorvos. Itt például beszélni kell a húsfogyasztási, alkoholfogyasztási, gyógyszerszedési szokásokról is.

Cikkeinkből

Ennél a betegségnél a genetikai hajlam is hangsúlyos szokott lenni, emiatt gondoljuk végig, hogy korábban a családban volt-e már, aki köszvényben szenvedett. Itt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az imént ismertetett kérdésköröket érdemes otthon előtte végiggondolnunk, lejegyzetelnünk, hogy az orvosnál már részletesen és gördülékenyen beszámolhassunk róluk.

Fizikális vizsgálat A fizikális vizsgálat részét képezi a szemmel való megtekintés, mivel a köszvény bizonyos stádiumban már jól látható tüneteket produkál, illetve a tapintásos vizsgálat is a kezelőorvos segítségére lehet. Laboratóriumi eljárások A húgysavszint, a húgysavval kapcsolatos paraméterek laboratóriumi vizsgálatának meghatározott előfeltételei vannak.

A vizsgálatot mindig rohammentes állapotban, lehetőség szerint az előző rohamkezdet után négy héttel kell elvégezni, emellett meg kell előznie egy háromnapos purinszegény, alkoholmentes diétának. Fontos a purinanyagcserét befolyásoló gyógyszerek elhagyása is erre az időszakra.

A laboratóriumi eljárások több szempontból is jelentősek a diagnózis felállításának szempontjából. Egyrészt fény derülhet arra, hogy fennáll-e a húgysavszint megemelkedése, másrészt a szekunder típusú köszvény elkülönítésében, valamint a primer köszvény típusának húgysavtúltermelésen vagy csökkent kiválasztáson alapuló formák meghatározásában is segít. A túlzott húgysavképződésre leginkább a magas 24 órás vizelethúgysav-ürítés a jellemző.

Ha a húgysav csökkent kiválasztásáról van szó, azt az alacsony vizelethúgysav-mennyiség és az úgynevezett frakcionális urát exkréció igazolja. Köszvényes roham fájdalomcsillapítók a könyökízület artrózisához a laboratóriumi vizsgálatok gyulladásos paraméterekről árulkodnak, ilyen például a gyorsult süllyedés, az emelkedett C-reaktív protein szint, valamint a megnövekedett fehérvérsejtszám.

Az oszteoartritisz tünetei Honnan tudom, hogy oszteoartritiszem van? Az öregedés egyik sajnálatos velejárója, hogy az ízületek és a csontok elhasználódnak. Az oszteoartritisz a 60 évnél idősebbek körében gyakori degeneratív betegség, de a tünetek már sokkal fiatalabb korban is jelentkezhetnek. Olvasson tovább és derítse ki, hogy esetleg Önnél is fennáll-e oszteoartritisz. Az oszteoartritisz elnevezés arra a betegségre utal, amikor a csontvégeket védő porcréteg károsodik.

A betegség ezen szakaszában a húgysavszint normál értéket is felvehet, mivel az urát jelentős része kicsapódott az ízületekben. A laborvizsgálatoknak mindig ki kell terjednie a köszvény által potenciálisan előidézhető zsigeri elváltozásokra is.

Ízületi gyulladás esetén ezek a hatóanyagok segíthetnek!

A vesefunkció kontrollálása kötelező, térdízületek betegségei és tünetei fontos ellenőrizni a lipidszinteket, valamint a hemoglobin egyik alegységének, a HbA1c értékét. Szükség esetén glukózterhelés végzésére is szükség lehet. Képalkotó diagnosztikai eljárások A hagyományosnak számító képalkotó eljárások jól körülhatárolható képleteket mutatnak meg a betegség tüneteiről.

A röntgenképen, illetve a klasszikus vagy nagy felbontású CT- HRCT felvételeken a csontoknál megjelenő köszvényes csomók általában jellegzetes lyukasztóvasszerű kerek felritkulásként láthatók. Szintén megfigyelhetők a csontszéleken lévő eróziók és defektusok, amelyek akár a láb és a kéz kisízületeinek teljes pusztulását is előidézhetik. Az MRI-vizsgálat is kimutatja az eróziókat. Az ultrahangvizsgálatot külön ki kell emelni, mivel jellegzetes képet ábrázol a betegség tüneteiről. Ez leginkább az ízfelszíneken kicsapódott urát kristály típusos kettős törésű jelében mutatkozik meg.

Az úgynevezett kettős energiájú CT-vizsgálatról is szükséges említést tenni, ami több szempontból is nagy segítséget jelent a köszvény diagnosztizálásában. Ez egy MNUM-kristályokra specifikus eljárás, annak intenzitása és kiterjedtsége a kristályképződés aktuális helyzetéről tájékoztatja a szakorvost, ezért a köszvény kezelésének monitorozására is használható. Végül a mikroszkópos vizsgálatokról kell szót ejteni, amelyek az ízületi nedvből, valamint a köszvényes csomókból nyert minták elemzésében segítenek.

A mikroszkopikus kép köszvény esetén hosszú, tű alakú MNUM-kristályokat mutat. A fentiek alapján a következőkben a legújabb diagnosztikai ajánlásokat fogjuk ismertetni. Több évtizeden át az Amerikai Reumatológus Kollégium es diagnosztikai ajánlása volt a zsinórmérték.